Day2Day - Mindennapi tekerés

Az elsuhanó bringás két lényeges szabályt szegett meg: forgalmi okból megálló jármű mellett haladt el, azaz mellettem, aki egyébként intettem az autósnak, hogy menjen, észrevettem. Szerencsére ő látta a barmot, s észlelte, hogy az nem fogja megadni a jobbkéz szabály alapján neki járó elsőbbséget.

Remélem nem lepődik meg, ha egyszer valaki nem lesz ilyen figyelmes. Ezúton kérek minden járművezetőtől elnézést a hozzá hasonló ön- és közveszélyes barmok miatt. 

A ma reggeli eset különösen rosszul érintett. Egy napja írogattunk néhányan pro és kontra az egyik közlekedéssel foglalkozó fórumba, én következetesen kiálltam véleményem mellett, miszerint a gyalogos szent és sérthetetlen, természetesen az ésszerűség határain belül. Ezután korán reggel azt látom, hogy két bicajos majdnem elüt egy gyalogost a szemem láttára.

Az egyikük mögöttem haladt egészen a Dagály előtti részig, ahol én - szokásomhoz híven - visszavettem a tempót 20km/h-ra, hiszen itt erős szokott lenni a forgalom a nyári időszakban, gyerekek rohangálnak össze-vissza. Ahogy vártam, meg is előzött, s ezután éppen a strand bejárata előtt ért utol egy másik bringást, akivel elegánsan "megugrasztották" a gyalogost, aki a fürdőből jött ki. Égett a pofám, robbantam. Mivel nem tudtam melyik csengetett észvesztve lassítás helyett, mindkettőjüknek címeztem az átkokat, hozzátéve, hogy akinek nem inge... 

Megkérdeztem, hogy ezek után jogosan pattognak-e majd, ha ugyanezt játszák el velük az autósok. Mivel éreztem, nagyon jól tudják, hogy hibát követtek el, a hídra érve lecsillapodtam, s normális(abb) hangnemben próbáltam elmagyarázni, hogy egy ilyen akcióval hónapok munkájába rondítanak bele, hiszen az a gyalogos egy darabig nem lesz bringa-párti, sőt azok sem, akiknek elmeséli a történetet.

Mivel lemaradtam, a videó inkább illusztrációként szolgál, bár a lényeg kivehető.

Nem értettem, hogy egy robogós miért a kerékpárúton megy az út helyett, főleg azért, mert a jó idő miatt előbbin jóval több bicikli haladt, mint autó az úton. Kérdésemre enyhén sértődötten kérdezett vissza: miért, hol kellene mennem, nem látod mivel vagyok? Hamar kiderült, hogy abban a tévedésben él, amiben oly sokan, azaz abban, hogy a segédmotor-kerékpár mehet a kerékpárúton. Felvilágosítottam, hogy ez bizony így van, de kizárólag lakott területen kívül, ott is csak 20km/h-val. Mivel látszott, hogy nem győztem meg, megkértem, hogy este olvassa el KRESZ-t, hátha annak jobban hisz.

Mindenki elkövet - tudatosan vagy hiányos ismeretek miatt, esetleg figyelmetlenségből - szabálytalanságot, ez nem vitás, én is. De ha valaki erre figyelmeztet, akkor nem hápogok, hanem megköszönöm neki, s ha a helyzet megkívánja, nem félek bocsánatot is kérni.

Először is: 24. § (3) Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. 

A felvételen látjuk, hogyan viszonyulnak ehhez a szabályhoz a járművezetők. Tudom, hogy senki nem szeret beállni egy nagy hátsó felületű gépjármű után, mert jelentősen lerontja az észlelési, kitekintési lehetőségeket. A KRESZ-t "leszámítva", jelen esetben azért sem védhető ez a kifogás, mert a Szépvölgyi úton - kis túlzással - ilyenkor a gyalogos is gyorsabb, még felfelé is. Persze csak emiatt nem írtam volna, hiszen ez teljesen általános, de ma sikerült megörökíteni egy Taigetosz-pozitív járművezető manőverét: miután kissé behúzódtam középre, pont a hasonló bunkók miatt, intettem a buszvezetőnek, hogy menjen, amit az utánam jövő hős nem bírt megemészteni, és a záróvonal átlépésével, az ellenkező forgalmi sávba átkormányozva autóját kikerült és bevágott a busz elé. Megérte, hiszen 15 méterrel előbb állhatott be a sor végére.

Mai tahónk, miután nem igazán akarta megadni az elsőbbséget még erősködött is. Nem kétlem, hogy egy Kamazt nem akarna ignorálni.

Sajnos teljesen tipikus, hogy a zebra előtt lassító és megálló autót kikerüli egy tahó. Itt szerencsére nem volt meg a - sok esetben tragédiát okozó - lendület, ezért nem történt baleset. Ez a szakasz a zebrától kétirányú, s egyébként a Polgár utcából már megkezdte a kanyarodást egy személyautó, de ő is várta, hogy átmenjenek a gyalogosok (kerékpárt tolók).

Természetesen még a furgonos volt felháborodva, hogy akadályozom őt a taplóságában.

Tényleg öröm látni az egyre több bringást, de ezzel együtt arányosan növekszik a khmmm... figyelmetlen, rutintalan kerékpárosok száma.

Na de sebaj, mi is így kezdtük. Bízom benne, hogy a helyzet csak javulni fog.

Jelen esetben már messziről láttam, hogy ott bóklászik valaki, s lelassítottam, ahogy mindig szoktam, pedig ott a 40km/h-s sebesség erőlködés nélkül elérhető az út lejtése miatt.

Figyeljünk egymásra!

Igazán elszomorít, hogy erre a bejegyzésre sor kerül, mert - a kerékpárúton motorozókat leszámítva - nincs különösebb bajom a gépi erővel meghajtott kétkerekű járművek vezetőivel, már ami a közlekedést illeti. (Az éjszaka csendjét felverő - autós és motoros - köcsögöket külön kategóriába sorolom.)

Sőt, ahogy észrevettem, van valamiféle láthatatlan kapocs köztünk, hiszen a városi közlekedés során a gyalogosok után mi vagyunk a legsérülékenyebbek.

Bár a közlekedésem során mindig törekszem az előzékenységre, a kétkerekűekre méginkább odafigyelek.

Ezért is érintett igazán érzékenyen az alább belinkelt videón szereplő futár cselekedete, aki az eset után minden mondott, csak azt nem, hogy bocs (bunkó voltam).

2-3 méterrel lemaradva követtem a locsolókocsit, kihasználva a szélárnyék jótékony hatásait, na meg persze azt, hogy az esetlegesen mögöttem haladó, egybites üzemmódban gondolkodó járművezetők lássák, hogy nem miattam nem tudnak gyorsabban menni. Ha nem fékezek, belémegyek, s valószínűleg eltaknyolok.

Az, hogy ijedtemben ráordítottam, nem éppen úri stílusban, megadta a párbeszéd hangulatát. Amikor megkérdeztem, miért nem a locsolókocsi elé ment ki, a szokásos elkenő választ hallottam: "láttalak", "van egy csomó bringás kollégám".

Természetesen nem célom miatta ráhúzni a vizes lepedőt a motoros társadalomra, s bízom benne, hogy ha eljut hozzá és újranézi a történteket, akkor belátja, hogy igazam volt. Mindössze annyi a kérésem, hogy ha már nap mint nap rengeteg bádogdobozban ülő ignorálja jelenlétünket az úton, legalább mi figyeljünk egymásra (ami - mint írtam - egyébként szerencsére eléggé jellemző).

Bónuszként a jobbra kanyarodó, a zöldnél éppen elinduló locsolókocsi anyósüléséről kiordított egy tahó valami olyasmit, hogy "kerékpárút" meg "miért nem", de a nagy zaj miatt nem hallottam, s ezért nem is tudtam értelmezni a fröcsögését, ezért egy szóval kifejezve megkértem, hogy maradjon csendben.

Rendszeresen felmerül a kerékpáros jogosítvány szükségessége. Mindig megpróbálok észérvekkel szembeszállni ezzel, nyomatékosítva, hogy az amúgy a NAT részét képző elem, az iskolai KRESZ-oktatás a megoldás.

Mert jól látszik, hogy ahogy nem a ruha, úgy nem is a jogosítvány teszi az embert. Nem mellesleg a kerékpárosok igen nagy százalékának van jogosítványa, sőt még autója is. Ettől persze "nyugodtan" leszarhatja a szabályokat, ahogy sokan meg is teszik, s természetesen rengetegen jogsi nélkül is képesek szabályokat betartva közlekedni.

Az alábbi videó sem meglepetés, de talán elhalkítja azokat, akik a kerékpáros jogosítványtól várnák a megváltást.

S igen, hű de bunkó voltam, hogy bazmegeltem...

(A szlovák rendszám csak bónusz:))

Egy előrelátó autós* cselesen elhelyezett szombaton egy fotelt a Lágymányosi-híd Budára vezető szakaszán, de ezt egy élesszemű bringás észrevette, s eltávolította onnan.

*Valószínűleg sűrűn jár erre hétköznap is, és úgy gondolkodott, hogy majd amikor a dugóban rohad, büszkén kiszáll, s kényelembe helyezi magát.

Az persze kevéssé érdekelte, hogy komoly balesetveszélyt okoz ezzel.

(PerillPRESS)

Amíg mi azért kűzdünk, hogy az úton mehessünk, addig valakiknek jobban tetszik az elkárhoztatott bicajút...

Itt mindig beljebb húzódom sávközép felé, hogy a hasonló helyzeteket elkerüljem. Egyszer-kétszer nem annyira, mint kellene. Barátunk jól kicentizett volna, ha nem lassítok, így se hagyott túl nagy távolságot. De hát sietnie kellett, mert minél hamarabb meg akart állni a pirosnál. Faszagyerek, megmutatta milyen ügyes. Persze, ha elbénázza, akkor sem ő b@szik rá, hanem én.

Ezt a videót azért tartottam meg, mert sokan az akadályt látják a bicajosokban. Ez egy kritikus hely, a videón látható jelenetet bármelyik napszakban le lehet forgatni 5 percen belül. A bringások többsége legalább halad, itt viszont a szabálytalanul balra kanyarodó autós feltart egy egész sávot.

A telefonálás csak bónusz.

A legveszélyesebb fajta. Tudatában sincs annak, hogy egy másfél tonnás vasdarabot vezet, csak megy, csak megy... Se hall, se lát.

Ahogy kell, csak előre bambulva:

Ennek a felvételnek csak azért "örültem", mert közlekedéssel foglalkozó fórumokon gyakran elhangzik az az érv, hogy "mi sem megyünk a bringaúton". Hát de.

Alábbi egy friss videó: a srác az utolsó métereken vágott ki szembe, nem igazán tudom, mit képzelt. Bár ott - főleg a nyári időszakban - sosem megyek gyorsan a strandolók miatt, így is szinte állóra kellett fékeznem a ... miatt.

A tavasz beköszöntével, s persze a Critical Mass katalizáló hatása miatt rengeteg a rutintalan bringás az utakon, akikre fokozottan kell figyelni. Ez nem baj, mi is így kezdtük, de jó ha tudjuk, hogy megjelentek a hétvégi vezetők. Ez nem lenézése bárkinek, hanem tény. Természetesen lehet valaki béna akkor is, ha állandóan bicajozik, s lehet nagyon szuper akkor, ha csak néha-néha.

Mától elkezdem felpakolgatni a sisakkamerával készült videókat.

Nem célom, hogy elítéljek bárkit is a videók alapján, de remélem, hogy a balesetes blog mellett ebből is lehet majd tanulni.

A videó hangsávján nem változtatok, értsétek ezalatt azt, hogy nem próbálom szépíteni, ha kiszalad a számon egy indulatos felkiáltás. Ezekre sosem vagyok büszke, de nehéz józannak maradni, amikor valaki éppen le akar szorítani az útról vagy el akar ütni figyelmetlenségből, rutintalanságból, legyen az bármilyen jármű vezetője.